Tádzsikisztán

Tádzsikisztán zászlaja Tádzsikisztán címere

Himnusz: Szurudi milli

Magyarországnál másfélszer nagyobb területű köztársaság Közép-Ázsiában. A volt Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama 1991-ben lett független.

Főváros Dusanbe

Államforma elnöki köztársaság

Államforma elnöki köztársaság

Terület
– Összes     143 100 km² (95.)

Népesség
– 2006 évi becslés     7 320 000  (100.)
– 2000 évi népszámlálás     6 127 000
– Népsűrűség     45 fő/km²

GDP     2006
– Összes     2,811 milliárd (139.)
PPP: 10 510 milliárd
– Egy főre jutó     522 (159.)
PPP: 1494

Pénznem tádzsik szomoni (TJS)

Internet TLD .tj

Nemzetközi gépkocsijel TJ

Hívószám +992

Földrajz

Tádzsikisztán domborzati térképe

Domborzat

Területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják. Az ország területét hegyek borítják (a terület fele 3000 m magasság felett fekszik), csupán északnyugaton és délnyugaton fordulnak elő kisebb síkságok. Az országot alkotó hegyvonulatok:

Legmagasabb pontja a Garmo (korábban Kommunizmus-csúcs), 7495 méteres magassággal.

Vízrajz

A hegyi folyók (Pangh, Vahs) gleccserekből kapják és Közép-Ázsia lefolyástalan vidékeire szállítják vizüket.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelt égövi kontinentális. A nagy magasság miatt gyakori a kemény hideg. A csapadék mindenütt kevés, de a zárt völgyekben félsivatagi körülmények uralkodnak.

Élővilág, természetvédelem

Természeti világörökség

Jelenleg nincsen UNESCO által elismert természeti világörökség Tadzsikisztánban, de az ország már pályázott erre a címre a Pamírral.

Történelem


I.e. 4000 óta folyamatosan lakott a mai Tadzsikisztán területe. A történelem során különböző birodalmak területe volt, legtovább a Perzsa Birodalomé.

Az i.e. 4. század végétől az i.e. 2. század első negyedéig a terület a Baktria része volt. A kínai Han-dinasztiával kapcsolatok épültek ki az i.e. 2. században, akik követet küldtek Baktriába, hogy derítse fel a Kínától nyugatra eső területeket.

A 7. században arabok hozták az iszlámot. Később iráni Számánida Birodalom része lett. Azután Horezm államához tartozott. A 13. században betörtek a mongolok. Ezt követően a buharai kánsághoz tartozott egészen a 19. század végéig, az orosz fennhatóság kezdetéig.

Az 1917-es orosz forradalom után Közép-Ázsiában baszmacsoknak nevezett gerillák harcoltak a bolsevikokkal. Függetlenné kívántak válni – eredménytelenül. Négyéves háborúban a túlerőben lévő bolsevikok győztek, közben mecseteket és falvakat égettek fel és keményen elnyomták a lakosságot. A szovjet hatóságok szekularizációs kampányt indítottak, üldözték a muszlim, a zsidó és a keresztény vallásgyakorlást, bezárták a mecseteket, templomokat és zsinagógákat.

1924-ben Üzbegisztán részeként megszervezték a Tadzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1929-ben a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság önállóan lett a Szovjetunió tagállama. Üzbegisztánban maradtak olyan városok, amelyek lakossága azelőtt tadzsik többségű volt: Szamarkand és Buhara. Az életszínvonal, az oktatás színvonala és az iparosodottság elmaradt a többi szovjet tagállam szintjétől. Az 1980-as években a Szovjetunióban az itteni háztartások voltak legkevésbé képesek megtakarítani, a magasabb jövedelmi csoportokba az itteni háztartások tartoztak legkisebb arányban, itt volt a legkevesebb egyetemi végzettségű ember 1000 fő közül. Az 1980-as évek végén a tadzsik nacionalisták több jogot kezdtek követelni. 1990-ig nyíltan nem jelent meg semmiféle mozgalom. A következő évben a Szovjetunió összeomlott, Tadzsikisztán kikiáltotta függetlenségét.

Szinte azonnal polgárháború tört ki, különböző frakciók harcoltak egymással.[1] Ezeket a frakciókat leginkább arról lehetett megkülönböztetni, hogy melyik családhoz hűek. Ekkoriban a nem muszlim lakosság, főleg az oroszok és a zsidók menekültek az országból az üldözés és a fokozódó szegénység elől, jobb életkörülményeket remélve Nyugaton vagy más volt szovjet köztársaságban. 1992-ben Emomali Rahmanov került hatalomra és azt máig kezében tartja. A polgárháború idején ő is részt vett az etnikai tisztogatásokban. 1997-ben tűzszünet lépett életbe Rahmanov és ellenzéke, az Egyesült Tadzsik Ellenzék között. 1999-ben békés körülmények között tartottak választásokat. Ez az választás az ellenzék szerint nem volt tisztességes. Rahmanovot a szavazatok hatalmas többségével újraválasztották. Dél-Tadzsikisztánban orosz csapatok állomásoztak 2005 nyaráig, őrizték az afgán határt. A 2001. szeptember 11-i támadás óta amerikai és francia csapatok is állomásoznak az országban.

Az ország délkeleti részén található Gorno-Badahsán autonóm területet síita törzsek lakják. Az iszlám fundamentalizmus talaján álló erők célja a Tádzsikisztántól független iszlám állam kikiáltása.

Népesség

A népesség zöme a hegyvidékeket felszabdaló folyóvölgyekben él.

Általános adatok

  • Népesség: 7 320 815 fő (2006. júliusi becslés)
  • Népsűrűség: 51,1 fő/km²
  • Népességnövekedés: 2,19% (2006 becslés)
  • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 68 év (2006 becslés)
  • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 37,9%, 15-64 éves 57,4%, 65 év feletti 4,8% (2006)
  • Városi lakosság aránya: 32,2% (1999)
  • Írástudatlanság: 2,3% (1999)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Hivatalos nyelv: tádzsik
  • Népek: tádzsik 79,9%, üzbég 15,3%, orosz 1,1%, kirgiz 1,1%, egyéb 2,6% (2000)
  • Vallások: szunnita muszlim 85%, síita muszlim 5%, egyéb 10%
  • Írásrendszer: arab ábécé 1993 óta

Gazdaság


Földje ásványkincsekben (kőszén, kősó, higany) és vízenergiában gazdag, de szénhidrogénekben szegény. Mezőgazdaságát a gyapot monokultúrája jellemzi, öntözött területeken. Említésre méltó a nagy hagyományokkal rendelkező selyem- és pamutipar. A Pamír vidéke az Afganisztánból Európába irányuló, illegális kábítószer-szállítmányok átrakóhelye.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: