Szaúd-Arábia

Himnusz: Aash Al Maleek

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية) ország az Arab-félszigeten. Az ország nevének első része Abdel-Aziz ibn Szaúd, az első király nevét őrzi, akinek családja továbbra is uralja az államot. Fővárosa Rijád (4,6 millió lakos/2008.)

Államforma Abszolút monarchia

Hivatalos nyelv arab

Függetlenség
– Egyesítés     1932. szeptember 23.

Terület
– Összes     2 149 690 km² (14.)

Népesség
– 2003 évi becslés     26 417 599  (45.)
– Népsűrűség     12 fő/km²

GDP
– Összes     307,77 milliárd USD (22.)
– Egy főre jutó     11 650 USD

Pénznem Szaúdi riál (SAR)

Internet TLD .sa

Nemzetközi gépkocsijel SA

Hívószám +966

Földrajz

Szaúd-Arábia domborzati térképe

Domborzat

Felszínének központja az északről és délről kő- és homoksivatagokkal övezett Nedzsd kopár fennsíkja. A félsivatagi sztyeppvidéket keletről – Földünk kőolajban leggazdagabb vidéke – a Perzsa-öböl menti síkság határolja. A fennsíkot nyugatról a Vörös-tenger árkára meredeken leszakadó hegyvidék kíséri. Gazdaságának alapja hatalmas kőolajvagyona. A Föld legjelentősebb készleteivel rendelkezik és az első számú exportőr is.

Vízrajz

Az egész, nagy kiterjedésű országban nincs egyetlenegy állandó vízfolyás vagy természetes tó sem. Az időnként előforduló felhőszakadások vizét vádik vezetik le.

Éghajlat

Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50 °C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51.7 °C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezekre a természeti jelenségek egy-két alkalommal tapasztalhatóak csak egy évtized alatt. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet az ország területén -12 °C volt. Az átlagos téli hőmérséklet januárban 8-20 °C között mozog az ország olyan belsőbb városaiban mint Rijád, és 19-29 °C között a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában. Az átlagos nyári hőmérséklet júliusban pedig 27-43 °C Rijádban és 27-38 °C Dzsiddában. Az éjszaka az ország belsőbb, sivatagos területein még nyári időszakban is csípősen hűvös, mivel napnyugta után a homok hamar kiadja magából a meleget. Az átlagos évi csapadék mennyisége alacsony (100 mm körüli a legtöbb régióban), de a hirtelen felhőszakadások, akár kisebb árvizeket is okozhatnak. Az átlagos évi csapadékmennyiség Rijádban 100 mm és majdnem kizárólag január és május között esik, Dzsiddában 54 mm, ami jellemzően november és január között hullik le.

Élővilág, természetvédelem

A sivatagok növényzete gyér, szárazságtűrő fűfélék és cserjések fordulnak elő. Az oázisokban apró termetű madarak élnek. A némileg hűvösebb és csapadékosabb hegyekben kőszáli kecske, vadmacska, pávián, farkas és hiéna él. A tengerekben a korallzátonyok élővilága gazdag.

Nemzeti parkjai

• Aszír Nemzeti Park

Történelem

Noha a területnek, amelyen az állam ma megtalálható, ősi történelme van, a Szaúd család eredete 1744-re vezethető vissza. Ekkor ugyanis Mohamed ibn Szaúd, Diriyah város uralkodója egyesítette erőit Muhammad ibn Abd-al-Wahhab vallási vezetővel. Az így létrejött szövetség képezi az alapját a mai dinasztiának, amely Szaúd-Arábiát irányítja. Az alapítást követő 150 év a Szaúd dinasztia számára hullámzó sikereket hozott amint a Szaúdi uralkodók Egyiptommal, az Ottomán Birodalommal és más helyi dinasztiákkal versengtek a félsziget feletti uralomért.

A mai állam létrejötte Abdul Aziz Ibn Szaúd nevéhez köthető, aki mint a fundamentalista vahabita szekta feje, megszerezte az uralmat Nedzsd (1914), majd Hidzsáz (1925) felett, Szaúd-Arábia néven egyesítve a területeket.

1938-ban fedezték fel az ország óriási kőolaj-készletét. A nagyszabású kitermelés 1946-ban indult. Azóta a kőolaj Szaúd-Arábia nemzetközi befolyásának az alapja.

Általános adatok

Az ország népességét 2008 júliusában több mint 28 millió főre becsülték,^[2] amely magában foglal több mint öt és félmillió bevándorlót illetve vendégmunkást. A ’60-as évekig a lakosság többsége nomád volt, de a robbanásszerű gazdasági fejlődés és a vele járó településszerkezeti változások, településfejlesztések következtében mára 95% letelepedett. A rabszolgatartást 1962-ben törölték el. A születési ráta 2008-ban 28,85 fő, míg a halálozási ráta 2,49 fő ezer lakosra vetítve. Néhány városban és sűrűn lakott oázisban a népsűrűség meghaladja az 1000 főt négyzetkilométerenként. Az emberek 86%-a városban lakik.

Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság körülbelül 90%-a arab. További körülbelül 10% dél-ázsiai származású. Ezen kívül az országban élnek még európai és afrikai munkások is. A legnagyobb számban vendégmunkások a következő országokból érkeztek a szaúdi királyságba: India, Banglades, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Egyiptom, Jemen, Indonézia, Sri Lanka, Szudán, Törökország. 1990-ben 800.000 jemeni vendégmunkást utasítottak ki az országból, ezzel büntetve Jement az Irak elleni háborút ellenző hozzáállása miatt. Megközelítőleg 240 000 palesztin él az országban, akik nem kaphatnak állampolgárságot, hogy ne veszítsék el identitásukat és a lehetőséget, hogy a későbbiekben visszatérjenek szülőföldjükre.

A vallás tekintetében az ország 70%-a vahabita, 30% szunnita.

Hivatalos nyelv: Arab

Gazdaság

Szaúd-Arábia gazdasága az olajra alapul: az állami bevételek 75, az exportbevételek 90%-a ebből származik. Az olajipar állítja elő a GDP 45%-át. Becslések szerint az országban található a Föld olajtartalékainak 24%-a.^[3]

Általános adatok

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a halídzsit.

Gazdasági ágazatok

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 1,0%; ipar 75,7%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 9,4%; egyéb 13,9%;

Mezőgazdaság

A területek csak kis százaléka művelhető, mégis a lakosság túlnyomó része földművelő. Az öntözetlen földeken rövid tenyészidejű növényeket tudnak termeszteni, amelyek a nyári aszály előtt betakaríthatók. Ilyen a búza, árpa, szőlő, mandula, pisztácia de a szikesedés miatt a földeket pihentetni kell. Az öntözött földeken nagyobb a lehetőség. Nedves szubtrópus növényei is termeszthetők, mint például a citrusfélék, de az öntözetlen területek növényei is megteremnek kisebb kockázattal, s nagyobb termésátlaggal.

Ipar

Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, cement- és műtrágyagyártás, vaskohászat, acélgyártás, elektromos gépgyártás, élelmiszeripar, üveg-, kerámia-, bőr- és háziipar. Az ország legnagyobb ipari vállalata a rijádi székhelyű Saudi Arabian Basic Industries Corporation,^[4] mely főként kémiai alapanyagokat, műanyagokat és műtrágyát gyárt. Bányászata a kőolajra és a földgázra épül. Egyéb termékek: gipsz, márvány, tengeri só.

Kereskedelem

Szaúd-Arábia iparcikkekből és közszükségleti cikkekből behozatalra szorul. Kiviteli cikkek: kőolaj, kőolajtermékek, néhány mezőgazdasági termék. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: USA, Japán, Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szingapúr, Koreai Köztársaság.

Ünnepek

• szeptember 23 (Az egyesítés napja)